Több szempontból is nagyon fontosnak tartom e munka megszületését. Ez a könyv ugyanis mindenekelőtt egy szűkebb (színházi) és tágabb (települési) közösségnek, de szélesebb értelemben, a vajdasági s az egész magyar színháztörténetnek is nélkülözhetetlen forrásanyaga. Amióta létezik hivatásos magyar nyelvű színjátszás, a színház - mint épület és tevékenység - mindig a társadalmi és nemzeti progresszió egyik legfontosabb intézménye volt. Hogy ez ma és a jövőben is legyen, többek között fel kell tárni és széles körben ismertté kell tenni ezen intézmények múltját, történetét, jelentőségét. Ez a feladat bizonyos korszakokban és földrajzi területeken egyenesen kötelező, hiszen egy közösség erkölcsi és etnikai tartását, szellemi horizontjának tágasságát befolyásolhatja.
A szabadkai Népszínháznak is ilyen közösségformáló és -megtartó ereje volt, és van ma is, bár tudjuk: több évtizedes fennállása távolról sem tekinthető egyenes vonalú sikertörténetnek. Ígéretes fellendülések, megtorpanás, a tájolási feladatok rutinná válása, lankadó igyekezet, jó és kevésbé jó szezonok váltakoztak, s évekre a léte is megkérdőjeleződött. Ha mindezt beágyazzuk a szabadkai színházi élet közel két évszázados történetébe, akkor látjuk igazán: mekkora jelentősége volt e színház megalapításának és működtetésének. Hogy milyen társadalmi súlya volt, amikor nemcsak székhelyén játszott, hanem járta a Vajdaságot és a szórvány magyar területek et is, és miként módosult szerepe, amikor megszületett a második magyar színház Újvidéken. S hogy mekkora űrt okozott a szabadkai magyar színházi életet felszámoló ristici éra. Nánay István