Betöltés...

Bukovinai magyarok

Sántha Alajos

Ár: 2.500 Ft

Raktáron

Bukovina Kiadó
150 x 210 mm, kötött, 186 oldal
Kiadás éve: 2009
ISBN: 978-963-8242-47-1

Sántha Alajos 1942-ben Kolozsvárott megjelent műve antikváriumokban és könyvárveréseken is nehezen volt már beszerezhető, pedig a később megjelenő, bukovinai székelyekről szóló könyvek mindegyike legfontosabb forrásmunkaként hivatkozott a műre. Ezt a hiányosságot érzékelve a csátaljai Hedrich család, akiknél a szerző lakik, úgy döntött, hogy faximile kiadásban újra megjelentetik a könyvet. Dr. Szőts Zoltán, a bonyhádi Völgységi Múzeum igazgatója írt előszót a második kiadáshoz, illetve rövid hibajegyzéket mellékelt az eredeti műhöz, kijavítva a korabeli nyomdahibákat. 

A 19. század elejétől olvashatunk hosszabb-rövidebb beszámolókat a Bukovinában élő székelyekről. A 20. században, a két világháború között már hosszabb tanulmányok is megjelentek róluk, gondolok itt Jancsó Elemér, Kis-Várday Gyula és Oberding József írásaira. Az első könyvet, amely átfogó, részletes képet ad a népcsoport 165 éves történetéről, Sántha Alajos írta 1942-ben, Bukovinai magyarok címen. Könyvének anyagát a kolozsvári és a csernoviczi egyetem könyvtárában gyűjtötte össze. 118 nyomtatásban megjelent tanulmányt, 11 kéziratot és 16 adatközlő szóbeli elbeszélését használta fel könyve megírásához. Ez is mutatja, milyen alapos munkát végzett. Ő az első, aki a csernoviczi egyetem könyvtárában lévő német nyelvű forrásokat felkutatta, és könyvében felhasználta. De felhasznált minden tudósítást, beszámolót, levelet, tanulmányt, riportot, amit a bukovinai magyarokról írtak valaha, vagy a történelmükkel kapcsolatba hozható. Tanulmányozta még Bukovinában a plébániákon fellelhető anyakönyveket, és a papok által írt különféle feljegyzéseket. Az előszóban így magyarázza a könyve címét: „Ezek a magyarok pedig bukovinai magyarok. Bukovinai magyarok, mert majdnem kétszáz esztendővel ezelőtt, a madéfalvi veszedelem idejében, amikor az idegen zsarnokság elkergette hazájukból, szülőföldjükről: Bukovina befogadta őket, otthont és kenyeret adott nekik. Életük ezért bukovinai magyar élet, történetük bukovinai magyar történet.”Azt is leírja, kinek szánta a könyvet: „Elsősorban a bukovinai magyar falvak népére gondoltam: olyan könyvet adni e nép kezébe, amelyből saját múltját megismeri. Azután azokra gondoltam, akik a mai napig sem tudják, hogy Bukovina, az nem Moldva, és hogy a bukovinai magyarságnak teljesen különálló, minden más magyar népcsalád történetétől elütő, saját története van.”Tizenkilenc fejezetben írja le a 165 év történetét. Igen találóak, sokatmondóak az egyes fejezetek címei, pl.: Csíkország siralma, Szőlőskert a Szucsáva partján, Mártonffi iskolái, A Szent László Társulat őrködése, Józseffalva az égő áldozat stb. A székelység történetét ő is a madéfalvi veszedelemmel kezdi, de részletesebben a XVIII. századvégi bukovinai betelepítéssel foglalkozik. Pontosan leírja a hét falu születésének történetét.  A hét falu: Istensegíts (1776-77), Fogadjisten (1776-77), Hadikfalva (1785), Józseffalva (1785), Andrásfalva (1786), Laudonfalva és Raráncsa. Laudonfalva alapításáról nincs pontos adat, Sántha Alajos szerint: „Jóformán meg sem született, máris felbomlott”. Raráncsa csak két évig létezett, lakói 1788-ban Andrásfalvára költöztek. Így lett a hét faluból öt. A jobbágysors, a kolera, az ínség bemutatásánál nagyszerűen ötvözi a szájhagyományt a szakirodalom adataival. Ő foglalkozik először a bukovinai magyarok iskoláinak, hitéletének történetével, s ezen belül a Szent István, illetve a Szent László Társulat szerepével az iskolák fenntartásában. Jól követhető a könyvben a kirajzások története 1883-tól 1941-ig. Bukovina elhagyásával, az 1941-es Bácskába való kitelepüléssel zárja a bukovinai magyarok történetét. Stílusa egyszerű, olvasmányos, mindenki számára érthető, ugyanakkor megfelel a tudományosság követelményeinek is. A könyvben közölt adatok pontosak, megbízhatóak, mindenütt megtaláljuk a megfelelő utalást a forrásokra is. Ezért érthető, hogy az 1950 után a bukovinai székelyekről megjelent írásokban mindenütt megjelölik forrásként Sántha Alajos könyvét.  Most ismét megjelent hasonmás kiadásban ez a könyv, aminek feltétlenül ott a helye minden bukovinai székely család, és az irántuk érdeklődők könyvespolcán.

Forrás: http://www.bukovina.hu



Részletes keresés