Betöltés...

Bartók Béla–Annie Müller-Widmann Levelezése / Briefwechsel 1935–1940

Bónis Ferenc (közreadja és fordította)

Ár: 3.500 Ft

Raktáron

Balassi Kiadó, Budapest
170 x 240 mm, kötött, 234 oldal
Kiadás éve: 2016
ISBN: 978-963-506-978-1

Magyar–német kétnyelvű kiadás.

1929. január 30-án Bartók szerzői estet adott Bázelban, két magyar művész, Durigo Ilona és Geyer Stefi közreműködésével. A közönség soraiban ült egy fiatal karmester és egy sokoldalúan művelt zeneértő asszony, lelkes támogatója az új művészetnek: Paul Sacher és Annie Müller-Widmann. Ők ketten meghatározó személyiségeivé váltak annak az erős kapcsolatnak, mely a magyar zeneszerzőt, európai életének utolsó öt-hat évében, Bázel városához fűzte. Sacher, a karmester-mecénás, három kompozíció – három remekmű –: a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre és a Divertimento írására inspirálta Bartókot, Müller-Widmann asszony pedig világnézetük hasonlóságával és a muzsikus zsenijének azonnali felismerésével teremtett olyan légkört, mely a zárkózott mestert, kettejük levelezésében, a korabeli Európa súlyos alapkérdéseiről alkotott véleményének nyílt és világos kifejtésére késztette.

Kötetünk – mely bizonyos értelemben testvérműve a zeneszerző és a karmester levelezésének – Bartók és Annie Müller-Widmann teljes fennmaradt levelezését publikálja a budapesti Bartók Archívumban, illetve a bázeli műértő asszony hagyatékában található dokumentumok alapján, eredeti német nyelven és a közreadó magyar fordításában. A levelek mondandóját Müller-Widmann asszonynak és egyik leányának, Aja Petzold-Müllernek emlékezései egészítik ki és teszik a 20. századi zenetörténet egyik fontos forrásává. 

Am 30. Januar 1929 wurde ein Bartók-Abend in Basel veranstaltet unter Mitwirkung der Sängerin Ilona Durigo, der Geigerin Stefi Geyer und des Komponisten. In den Reihen des Publikum befanden sich ein junger Dirigent und eine vielseitig gebildete Musikliebhaberin, begeisterte Anhängerin der neuen Kunst: Paul Sacher und Annie Müller- Widmann.

Die beiden Persönlichkeiten spielten eine entscheidende Rolle im Ausbau jener starken Beziehung, die den ungarischen Komponisten, in den letzten fünf-sechs Jahren seiner europäischen Daseins, zur schweizerischen Grenzstadt Basel verband. Sacher, der Dirigent und Mäzen, regte Bartók an drei sein er Meisterwerke, die Musik für Saiteninstrumente, Schlagzeug und Celesta, die Sonate für zwei Klaviere und Schlagzeug sowie das Divertimento für Streichorchester zu komponieren. Und Frau Müller-Widmann, aufgrund früher Erkennung der schöpferischen Grösse des Komponisten und ähnlicher Weltanschauung der beiden, schuf eine Atmosphäre, die den verschlossenen Meister inspirieren konnte seine Meinung über die schweren Schicksalsfragen des damaligen Europas offen und klar zu erörtern. Der vorliegende Band - ein Schwesterwerk des Briefwechsels von Bartók und Sacher - enthält die deutsche Originalfassung und die vollständige, vom Herausgeber besorgte ungarische Übersetzung der sämtlichen, erhalten gebliebenen Briefe, die Bartók und Frau Müller- Widmann miteinander gewechselt haben. Sie befinden sich im Nachlass der Basler Kunstförderin bzw. im Bartók Archiv der Ungarischen Akademie der Wissenschaften.

Die Sammlung der Briefe wird durch die Erinnerungen von Frau Müller- Widmann und deren Tochter Aya Petzold-Müller zu einem Quellenwerk zur Geschichte der Musik im 20. Jahrhundert ergänzt. 



Részletes keresés