A Max Weber és Émile Durkhéim nevével fémjelzett társadalomtudomány a XIX. század végén azzal a nem titkolt céllal alkotta meg társadalmi elméletét, hogy általa orvosolni lehessen azokat a gondokat, amelyeket a gyors, szabad piaci fejlődés, a rohamos iparosodás (ipari forradalom) okozott a társadalomban. Véglegesen bebizonyosodott ugyanis, hogy a gazdaság nem lehet független társadalomtól. Azt is mondhatok, hogy Max Weber és társai arra törekedtek, hogy a kapitalizmus vadhajtásait lenyesegessék s a valóságos emberhez méltóbb, de ugyancsak a polgári szabadságra alapozott világ kialakulását elősegítsék.
TARTALOMJEGYZÉK
Egyed Ákos: Előszó
Csetri Elek: Az erdélyi gazdasági gondolkodás előzményeiről a XVIII. század végéig
1. RÉSZ
Egyed Ákos: Magyar gazdasági gondolkodás Erdélyben a XIX. században
Csetri Elek: Wesselényi Miklós, a gazdasági reformer
Imreh István: Bölöni Farkas Sándor
Somai József: Brassai Sámuel- a közgazdász
Egyed Ákos: Mikó Imre gróf Erdély mezőgazdaságáért
Gaal György: Berde Áron, Erdély első közgazdász professzora
Egyed Ákos: Kőváry László közgazdasági nézetei
Debreczeni-Droppán Béla: Debreczeni Márton és az erdélyi bányászat
Farkas Mária: Rajka Péter, az erdélyi gépgyártás úttörője
II. RÉSZ
Csucsuja István: A közgazdaságtudomány fejlődése Erdélyben a XX. században
Kerekes Jenő, Somai József: A gazdasági oktatás története Erdélyben
Birtalan Ákos: Barabás Endre, a székelyföld gazdasági érdekeinek képviselője
Kovách Géza: Gávai Gaál Jenő, tudományos és pedagógiai munkássága
Székely András Bertalan: Venczel József és az erdélyi magyar gazdaságtudomány
Farkas Zoltán: Szász Pál, az EGE vezéralakja
Vincze Gábor: Az erdélyi magyar szövetkezetek félévszázada
Guzs Ferenc: Balázs Ferenc, a szövetkezeti mozgalom apostola
Guzs Ferenc: Nagy Zoltán és az erdélyi magyar szövetkezeti mozgalom
A kosár üres
