Betöltés...

Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka 1541-1690

Csetri Elek - Szabó Béla

Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka 1541-1690

Ár: 1.900 Ft

Raktáron

Kolozsvári Művelődés Egyesület, Kolozsvár
150 x 200 mm, fűzött, 64 oldal
Kiadás éve: 2003
ISBN: 9737993020

Erdélyi történész és soproni festőművész Kolozsváron kiadott közös munkája.

A kolozsvári székhelyű Művelődés Kiadó gondozásában jelent meg az Erdélyi Fejedelmek arcképcsarnoka (1541-1690) című könyv, amelynek egyik érdekessége, hogy illusztrációi az erdélyi származású, Sopronban élő Szabó Béla festőművésznek, erdélyi fejedelmeket ábrázoló festményei.

Korabeli metszetek, festmények alapján és a történelmi adatok, tények ismeretében a fejedelmek jelleme, egyénisége szerint készült olajportrékhoz Csetri Elek írta a bevezetőt és fejedelmenként a  fontosabb életrajzi eseményeket. A kötetből háromszáz számozott, kötött példány a Soproni Erdélyi kör számára készült, amelyeket a szerzők kézjegyükkel láttak el. A könyv megjelenését a Soproni Erdélyi Kör, a Művelődési- és Egyházügyi Minisztérium (Románia) és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta.

A könyv előljáró beszédében Csetri Elek így fogalmaz:

,,...mikor valaki transzilvanizmusról beszél: első gondolata az önálló erdélyi fejedelemség. Minekünk magyaroknak pedig az is, hogy Mohács után Erdély a magyar művelődés valóságos tűzhelye, mentsvára volt. mindezen túlmenőleg azonban véleményünk az: Erdély mindazoké a népeké, amelyek földjét lakják, s itteni sorsukat vállalták, és a jövőben is vállalják. Kós Károly, aki a Transzilvanizmus alapkövét lerakta, így fogalmaz:

Erdély sorsa akkor volt a legboldogabb, kultúrája akkor virágzott ki leggazdagabban és legteljesebben, amikor népei egy akarással vállalták a külön erdélyi sorsot és építették azt külön erdélyi eszükkel."

Abban azonban nincs egyöntetú vélemény, hogy mikor is volt az ,,akkor"?

 

 



Részletes keresés