Betöltés...

Árkossy István

Banner Zoltán

Ár: 3.150 Ft

Raktáron

Mentor Kiadó, Marosvásárhely
220 x 210 mm, kötött, 92 oldal
Kiadás éve: 2011
ISBN: 978-973-599-482-2

Hajdan Kolozsvárott, a Farkas utcában lakó ÁRKOSSY ISTVÁN körülbelül annyi könyvet tervezett és illusztrált a romániai magyar kiadóknak, az erdélyi magyar íróknak és a világirodalom legnagyobbjainak, mint ahány nap alatt elforog egy esztendő.

Időközben pedig megrajzolta az egész teremtett világot. Mert minden igazi grafikus megrajzolta, minden igazi festő megfesti és minden igazi szobrász megmintázza/megfaragja az egész teremtett világot. Mert számukra csupán az az egy világ létezik, amit/amennyit ők újra tudnak teremteni.

Tulajdonképpen minden halandó számára az az igazi világ, ami őbenne él, nem az, amit csupán érzékel. A többi – érzéki csalódás. (Boldog, akiket kielégít az élet, mint érzéki csalódás?...)

Mindezt akkor gondolom, amikor Árkossy autonóm táblaképgrafikáit lapozom, mintha egyetlen, óriási (mondjuk 40x50-es) könyvet forgatnék, amely úgy képregény, hogy nem történik benne semmi, csupán a rajz. Csupán a rajz történik benne, mert „ideje van/volt a rajznak” a kiszolgáltatottságban huszonötezer évvel ezelőtt éppúgy, mint a tegnap.

De nem a rajz állítja meg az Időt, hanem az Idő attól a pillanattól ketyeg, hogy a papírra helyezett pontból elindul a vonal a mag mentében.

S amikor a grafikus Árkossy áttér a festő Árkossy oldalára, kiveszi zsebéből az órát s úgy illeszti a kép elemei közé, hogy – a gótikus bordaszerkezet záróköve gyanánt – magából a megkövesedett Időből eredezzenek s áramoljanak szét a kompozíciót összetartó, értelmező erővonalak.

Éppen ezért művészetének talán leglényegesebb és legizgalmasabb kérdései és válaszai az Idő dimenziójához kapcsolódnak. Legfőbb mondanivalója: az Idő időtlensége, amelyet az a történelmi környezet sugallt, amibe beleszületett.

Édesapja, Árkossy Sándor ugyanis, akit minden idők legendás pedagógusai sorában tart számon az emlékezet, a hajdani református főgimnázium tanári lakásainak egyikét bérelte, szemközt a Mátyás király építtette, emblematikus Farkas utcai templommal, s azoknak a falaknak a romjaival, amelyek között Apáczai Csere János iskolája állott, ahol a Magyar Encyclopedia és a Magyar logikátska készült, majd Misztótfalusi Kis Miklós véste a betűket, s nyomdájában egyre szépült a magyar ÍRÁS.

És ha a túloldalon elhaladtak a kollégium kapuja előtt, éppen kitódultak a tógás diákok, élükön például Szabó Dezsővel vagy Cs. Szabó Lászlóval…

Ez persze már csak képzeleti visszavetítés; de talán az ő kezük is Árkossy István vállára nehezedett, amikor a BETŰBEN, az írás, a szavak sejtjeinek a kalligráfiai megjelenítésében találta meg annak a hivatásnak az első lépcsőfokát, amellyel a látványvalóságtól az Ismeretlenig ívelő csigavonal kanyarjaiból kívánt vizuális tudósítást küldeni ama titokzatos átváltozásokról, amiket csak az emberi tudat és kéz által feltalált VONAL képes követni, ami a fizikai valóságban nem létezik.

 

 



Részletes keresés