1805. december 2-án fogalmazódtak meg a Mercantile Fórum első magyar nyelven írt jegyzőkönyvei. Bár a szövegek nagy része a korabeli helyesírás ellentmondásosságát tükrözte, nyelvezete érzékeltette a Gyergyóban használt magyar beszéd tisztaságát, egyszerűségét és lényegre törő jellegét. A kereskedelemmel és kézművességgel foglalkozó örmény népcsoport fő jellemzője a gyakorlati élet szükségleteinek megfelelő egyszerű és közérthető nyelvhasználat volt. Paradox módon éppen az egyszerűségre és közérthetőségre való törekvés ad irodalmi értéket a Kereskedői Szék jegyzőkönyveinek. A Kereskedői Szék döntései nemcsak a kereskedői egyezményekre, adós-hitelező közötti jogi aktusokra terjedtek ki, hanem a gyilkossági ügyek kivételével átfogták a közösségi élet minden területét: a munkanapoktól az ünnepnapokig, a kereskedelmi ügyletektől a családi életben tapasztalt súrlódásokig. Bizonyos tekintetben de csak részben hasonlítottak a székely jogalkotásokra. A jegyzőkönyvekből ugyanis elébünk tárul az erdélyi örménység gyergyószentmiklósi csoportjának civilizációs világa, melynek értékrendje kölcsönhatásban volt a "rendtartó székely falu" és közösség törvényeivel. A közösségi döntések itt is néha törvényerővel bírtak, annak ellenére, hogy az örmények nem szerkesztettek falutörvényeket, széki "constituciókat". Bár több mint két évszázad választ el minket a Kereskedői Szék jegyzőkönyveiben elénk táruló közösségi életmódtól, a döntésekben megelevenedő felelősségtudat egymás életterének, egyéni lehetőségeinek a tiszteletben tartása, korunk polgára számára is sok esetben példamutató lehet. B. Garda Dezső
A kosár üres
