A tanulászavar kérdésköre folyamatosan gyűrűzik iskoláinkban. A tanulászavarral küzdő gyermekek intergrált oktatása és nevelése egyre inkább foglalkoztatja a szakembereket: pedagógust, gyógypedagógust, pszichológust, szakorvost és nem utolsó sorban a szülőt. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem csupán a szülők tájékozatlanok a kérdésben, hanem az érintett pedagógusok sem állnak sok esetben a helyzet magaslatán, bizonytalanok az elmélet és gyakorlat szintjén, vagy elhatárolódnak. A probléma ettől függetlenül létezik, s kezelni kell, ugyanis az esélyegyenlőség itt kezdődik. Ennek legelemibb láncszeme az oktatás, esetünkben a hátrányos helyzet felszámolása, a sérülések korrekciója, kompenzálása. A tanulmánykötet szerzője több aspektusból világít rá a tanulászavar problémája, s gyakorlati megoldásokat kínál. A hazai szakirodalomban üdvözlendő az effajta igyekezet, melynek mind az elméleti, mind a gyakorlati része iránytű a pedagógiai praxis számára. A kutatás kis számú mintán történt ugyan, melyet esettanulmányként is kezelhetünk, viszont hozadéka inspiratív lehet az individuális művelődési (oktatási-nevelési) programok révén, melyek mintaként szolgálhatnak iskolavezetők, pedagógusok, gyógypedagógusok és szülők számára egyaránt.
A kosár üres
