Betöltés...

A Szent László legenda szóban és képekben

B. Kovács István

Ár: 5.900 Ft

Raktáron

Gömör-Kishont Múzeum Egyesület, Rimaszombat
218 x 305 mm, kötött, 116 oldal
Kiadás éve: 2017
Illusztrátor: Móser Zoltán (Fotó)
ISBN: 978-80-894-55-09-6

B. Kovács István a Világ Vitéze - Magyar hősepika című könyvében cáfolta meg azt a két évszázad alatt beidegződött vélekedést, hogy a honfoglalás előtti magyar hősepika elveszett. Bebizonyította azt is, hogy a középkori Szent László-legenda ennek a pogány hősepikának keresztény köntösbe bújtatott változata. Ezt a témát tárgyalja a jelen könyv is. A bevezető tanulmányt („Világ-Szépségë, majd akit ő kiválaszt, azé’ lësz!”) B. Kovács István, írta, aki egyben a könyv szerkesztője is, a falképek fotóit Móser Zoltán készítette. A templomi falképekről készült színes felvételeken kívül tartalmazza a kötet a legendának a középkori krónikáinkban és egyéb korabeli emlékeken fennmaradt feljegyzéseit és ábrázolásait, valamint a fellelhető párhuzamokat is. A könyv azonban nem csupán a legendát, annak hősepikai előzményeit mutatja be, de – összhangban a Szent László Emlékév célkitűzéseivel – kitér arra is, hogyan vált a történetben szereplő leány később az ország patrónájává, illetve az eredetileg pogány epikus hős László által kereszténnyé és szentté. Érzékelteti azt az átalakulást, amelynek következtében pogány hősepikánkból keresztyén nemzeti mítosz lett. A legenda eszmeiségét az a Prohászka Ottokár székesfehérvári római katolikus püspök fogalmazta meg a legszebben a trianoni döntést követő bódultságban, aki a losonci református gimnáziumban tanult meg magyarul érezni és gondolkodni. „Szent László nem tanít, ő nem apostol, de ő küzd, harcol, s győz a kereszténységért. A nép hajlamait, harci hagyományait, bátorságát, vitézségét lépteti be az eddig inkább csak tűrő, szenvedő, csöndes megadású kereszténységbe, s ezzel vezeti be az Egyházat a magyar népéletbe. A népnek ugyanis a hős, a dalia, a vitéz harcos tetszik. Az ősi dicsőség pogány egén ott ragyogtak a hősök, a magyar kar, a bátor szív, amelytől egy világ reszketett, nem szűnt meg lelkesíteni a népet, s eddig ez mind hiányzott a kereszténységben. Az emberek meg voltak ugyan keresztelve, de a nép még nem, mert a nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg.” Ennek a szándéknak a jegyében „keresztelték meg”, azt a pogány magyar hősi epikát, amelyet a nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsóján a néhai ötvösmester aranyba foglalt, s immáron, átértelmezve, legrégibb krónikáinkban és templomaink falán is megörökítettek. B. Kovács István egykori professzora, László Gyula szavaival zárja a könyv bevezetőjét. „Kérem tehát, hogy nyílt szívvel és értelemmel hallgassák meg s ítéljék meg, amit elmondok. Alig többek ezek egy régész vívódásánál, aki nem áll meg a lelet formáinál, hanem a bennük rejlő életet szeretné látni. Igen, szeretne tisztán látni, de — lehet, hogy saját hibájából — ezt a tiszta tájékozódást nem mindig találta meg a begyökerezett s éppen azért tényként számon tartott tanításokban.” Az A4-es formátumú, 115 oldalnyi, reprezentatív kiállítású kötet nem csupán a paradigmaváltás szükségességét veti fel a magyar hősepikával kapcsolatban, de erősíti önismeretünket, s a politikai határokat átívelő nemzeti egység eszmeiségét is. A hősepika ugyanis több mint szakmai kérdés. A hősepika nemzeti ügy! Jelkép, amelynek ott a helye legszentebb közösségi szimbólumaink, a koronázási ékszerek, címer, zászló és himnusz mellett. A rimaszombati székhelyű Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület gondozásában megjelent könyv kiadását a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatta.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia



Részletes keresés