Betöltés...

A nemes székely nemzet képe I-III. kötet

Rugonfalvi Kiss István (szerk.)

[Lépjen velünk kapcsolatba az árért]

Raktáron

Magánkiadás
160 x 232 mm, kötött, I. kötet: 448 oldal, II. kötet: 498 oldal, III. kötet: 448 oldal
Kiadás éve: 1939

„Nehéz körülmények között, nehéz szívvel vállalkoztam ezen mű megírására és szerkesztésére; midőn azonban lehetőség nyílt arra, hogy eleget tegyek annak a kötelességnek, melyre népem szeretete régóta ösztökél, nem tagadhattam meg, közreműködésemet. Bár egy pillanatra sem veszítettem el azt a reményemet, hogy a nehéz körülmények javulni, fognak és ezzel megnyílik egy tökéletesebb munka nyújtásának lehetősége is, életem alkonyán nem mertem erre tovább várakozni. Kizárólag az élet határának bizonytalansága késztetett ezen munka vállalására, hogy nyomtalanul ne vesszen el mindaz, ami tanulmányaim során népem homályos történetéből lelkemben megvilágosodott. Az első pillanatban jól tudtam azt, (amit kész kéziratom átolvasása után is megállapítottam), hogy jobban sikerülne munkám, ha csak néhány hónapot tölthetnék Székelyföldön és a már közölt forrásanyagot levéltári kutatásokkal kiegészíthetném, de: megnyugtatott az a tudat, hogy egy történelmi munka a részleteket illetőleg soha sem lehet teljes: a nagy egészet illetőleg pedig olyan tanulmányt nyújtottam, hogy; az általam adott általános képen meggyőződésem szerint soha semmi részletkutatás, bármely szerencsés eredménye nem változtathat. Munkámat egyaránt tudósoknak és a magyar művelt közönségnek írtam. A vitás kérdések olvasása talán fárasztó lesz; de mindenki beláthatja, hogy azok tárgyalása elkerülhetetlen volt. A szűkre szabott keret az oka, hogy egyes részleteket csak a történelemben jártasabb olvasók érthetik meg teljesen. A munka tervét úgy állítottam össze, hogy a magyar közönség teljes képet nyerjen a Székelyföldről és a székely nép életéről.

Munkatársaim általában székelyek és kivételesen olyan magyar testvérek, akik a székely néppel közelebbi érintkezésbe jutottak. Mindnyájan a lehető legjobbat nyújtották, mégis a velük való közvetlen érintkezés hiányát a figyelmes szem itt-ott észreveszi.

Jól ​tudom azt, hogy munkámat csak a legkiválóbban képzett szakemberek tudják méltányolni, de egy igen fontos méltánylási szempontra fel kell hívnom a művelt közönség figyelmét is. Egyetlen kor sem érthette meg és méltányolhatta a székely nép küzdelmeit és szörnyű szenvedéseit népi jogaiért annyira, mint a népiség jegyében kialakuló korszakunk, és ha a székelyekkel szemben elkövetett mulasztások és bűnök beismeréséről lehet szó, egyetlen korszak magyarja sem mondta volna ki oly készségesen és fájdalommal a mea culpát, mint a népi gondolattól áthatott mai ifjú generációnk. A mi munkánk nagy magyar értékeket, valóságos, hamisítatlan ősi kincseket tár a magyar nemzet elé. Kérem magyar testvéreimet, fogadják szeretettel, megértéssel: értsék meg, tanulják megbecsülni és szeretni a sokszor félreértett, értéke szerint soha nem méltányolt testvért, aki a történelem viharait mindig úgy állta, mint földjének égbe meredő sziklái.” (Debrecen, 1939. február 1-én)

Az eddigi egyetlen, legteljesebb székely nemzettörténet kötet, mely a szakma szerint kánonikus alapműnek tekinthető.

Rugonfalvi Kiss István (1881–1957), a debreceni egyetem egykori rektora igen sokoldalú tudós volt. Stúdiumai átölelték a jog- és alkotmánytörténetet, a hivataltörténetet, foglalkozott heraldikával és geneológiával, valamint a magyar, és azon belül a székely társadalom történeti változásaival is. A szűken vett történettudományi problémák mellett érdekelték irodalomtörténeti kérdések, de olyan történettudományi határvidékek is, mint a politológia. Rugonfalvi Kiss István a nemzeti szempontú történetírás eltökélt képviselője volt. Műveiben kiemelt szerepet kaptak a nemzeti függetlenség kérdései, munkáit áthatotta az erős Habsburg-ellenesség, szívesen, nagy empátiával mutatta be a rendi ellenállás formáit, protestáns fejedelmeink szabadságküzdelmeit, és a kuruc korszakot. A magyar történész feladatát abban látta, hogy múlt feltárásával és bemutatásával védje és szolgálja a nemzeti érdekeket, és az ellenséges propagandával szemben segítse a nemzeti önvédelmet. Szenvedélyesen lépett föl a nemzetünkre és a nemzeti múltunkra szórt rágalmak, hazugságok, hamisítások, valamint a deheroizálási kísérletek ellen. Ez szolgáltatott aztán alapot életművének későbbi megítélésének és elítélésének. Történészi attitűdjét korszerűtlennek, egyoldalúnak, nacionalistának bélyegezték, sőt megvádolták a fasiszta eszmékkel való kollaborálással is. Ámde volt, amit ellenfelei és ellenségei sem vitattak el tőle: szakmai hozzáértését, azt, hogy sehol mások által nem ismert, nagy mennyiségű új forrást tárt, és használt fel műveinek megírásához.



Részletes keresés