A magyar Beau Monde

A könyv egy korabeli forrásból kölcsönözte címét: Rachel Harriette Busk, az 1800-as évek derekán Füredet felkereső angol hölgy írta, hogy a fürdőn lelhető fel a magyar beau monde - azaz az előkelő társaság. Míg korábban az egyéni történetek révén igyekeztem megfogni a fürdő mikrotársadalmát, úgy most a füredi "társadalom" egy-egy rétege kerül előtérbe. A fürdőn időző beau monde. A fókusz tehát szélesbedett, de az változatlan, hogy Füred helyszíne, de nem főszerelője az írásoknak. A magyar beau monde itt (is) élte életét, és a fürdő mint nyilvános tér afféle színpad gyanánt szolgált számára a közösségi életét tekintve. De a lényegi elem mégsem a díszlet, hanem a szereplők. A beau monde. Mert mit is találni e kötetben? Megismerhetjük a XIX. század derekának füredi fürdőjét, némi kitekintéssel a neves cseh- és morvaországi fürdőhelyekre (így pl. Karlsbadra), hogy el tudjuk helyezni a Savanyúvizet Európa fürdőinek színes palettáján. Megismerjük egy nyarának számos apró mozzanatát, rezdülését, részletekbe menően, szinte a lényegtelen(nek) tűnő apróságokig, valamint azt is, hogyan látta Füredet és környékét egy női utazó Angliából. Mindez azonban csupán háttér a fürdőközönséggel való ismerkedéshez, hiszen megtudhatjuk, hogy kik jöttek Füredre Bács megyéből, Vas megyéből vagy éppen Pápa városából, hogyan érkeztek meg Füredre, mit csináltak itt, miért épp a Balatonhoz indultak? Mindezeket figyelembe véve pedig, miután mérlegre tettük azt, amit reményeim szerint meg lehetett tudni a XIX. századi Savanyúvízről eme írások alapján, szembe kell nézni néhány, talán meglepőnek ható következtetéssel.

Így azzal, hogy miközben Füred Magyarország egyik legrangosabb fürdőhelye volt, európai összehasonlításban csak ideig-óráig állta a versenyt a nagynevű osztrák vagy cseh fürdőkkel. Közönsége mindinkább polgárokból állt, akik a polgári társadalom kapitalista viszonyaihoz különféle okok láncolata következtében alkalmazkodni nem tudó, így el-elmaradozó, dzsentrisedő (egykori) nemesség helyébe léptek. A reformkor szórt fényű romantikája helyett pedig az 1848-1849-et követő önkényuralom nyomán ütemes léptékben kibontakozó, majd virágzó polgári társadalom, a Monarchia első évtizedei kapnak kiemelt figyelmet Nem véletlen: a füredi fürdő igazi aranykora az 1860-as évektől az 1880-as évekig terjedő, politikai korszakhatárokon átívelő időszak.