"Jelen írásom valójában a hajdanvolt Kolozsvári Municípiumi Művelődési Ház Stúdió Színpada több mint negyedszázados (1960-1987) tevékenységének igyekszik szubjektív módon emléket állítani. Ezt az teszi indokolttá, hogy ez a műkedvelő együttes nem akármilyen hírnevet, rangot képviselt, nemcsak Kolozsvárott, hanem a romániai, erdélyi magyar kulturális életben is. A nemzetiségi lét szorításai közepette, amíg lehetett, bárhol és bármikor hallatta hangját. Talán nem méltatlanul emlegették hajdanán mint a város harmadik színházát. Ezt többször és többen is leírták, akik figyelemmel kísérték az együttes alakulását, fejlődését, előadásait és repertoárjának színvonalát.[...]
Az emlékezést, a régi sikeres előadások felemlegetését az teszi indokolttá, hogy meglepő módon nem, vagy csak hézagosan, nagyon hiányosan találtuk nyomát a Stúdiónak a jelenkori sajtóban, a közösségi oldalakon. Leginkább azt hiányoltuk, hogy Budapesten, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek és az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának semmiféle adata vagy forrása nincs...[...] Felemelkedéséről korabeli újságcikkek, megjellent plakátok, interjúk, híradások, méltatások és kritikák, valamint a még elérhető egykori stúdiós tagok körében végzett úgynevezett 'mini ankét' révén szereztünk tudomást. [...]
Nem szeretnék elfogult lenni az úgynevezett műkedvelő, amatőr színjátszással szemben, így a kolozsvári Stúdió Színpaddal sem, de tény, hogy a mindenkori nemzetiségi művelődési életben ez a műfaj jelentős szerepet töltött be Kolozsvár, összességében Erdély kulturális életében. [...] A Stúdió Színpad tehát létrejött, működött, volt létjogosultséga, amíg hagyták." (Barta László)
A kosár üres
