Kosztolányi Árpád szabadkai gimnáziumi tanár volt. Amíg éltek olyanok, akik még láthatták, hallhatták őt, ő volt a Tanár úr, az Igazgató úr. Alakja lassan elhalványult a kortársai emlékezetében, de tovább élt az irodalomban – mint Kosztolányi Dezső imádva féltett édesapja. Ki volt Kosztolányi Árpád? Mi igaz azokból a történetekből, érzésekből, amelyek fiának a műveiben bukkannak fel személyét illetően? Összegyűjtöttem a Szabadkán fellelhető dokumentumokat, visszaemlékezéseket, hogy kirajzolódjon egy élet, egy kissé magába forduló, művelt, vastag páncélt viselő emberé, aki még önmaga előtt is titkolta érzékenységét. Kosztolányi Árpád életútjának bemutatása előtt felvázolom a bácskai Kosztolányi család főbb alakjait, történeteit, hogy érthetőbbé váljon az a sors, amely az író apjának adatott. Ifj. Kosztolányi János születési dátumának kivételével tisztázottak és bizonyítottak a Kosztolányi Árpád apai és anyai ágára vonatkozó életrajzi adatok is. A családfába bekerülő újabb adatoknak (Kosztolányi Lajos és János rokoni viszonya) köszönhetően bizonyított a költő családjának és a nemeskosztolányi Kosztolányi családnak a rokoni köteléke. Ezenkívül sikerült tisztázni néhány eddig tévesen használt dátumot, adatot is. Nem foglalkozom Kosztolányi Dezső irodalmi munkásságával, műveire csak akkor utalok, ha azok összefüggésbe hozhatók az édesapjával, illetve a családja történetével.
Köszönettel tartozom Kosztolányi Zoltánnak, hogy családtörténeti kutatásainak eredményeit rendelkezésemre bocsátotta. Kosztolányi Árpád kiemelkedő szereplője volt annak a Szabadkának, amely körülvette és motiválta fiát, annak a Szabadkának, amely Kosztolányi Dezső révén a magyar irodalom helyszíne lett.
A kosár üres
