Az elmúlt ezer esztendőben az erőteljes ellenkező hatások ellenére mindmáig fennmaradt a magyar nemzet, ezzel is bizonyítva életképességét (száz veszély közt, oly sok viszály után ...), mindeközben színesítve, gazdagítva Európa népeinek közösségét. A Kárpát-medence csodálatos tájait járva Árvától Orsováig, Fraknótól Gyergyószentmiklósig nem lehet nem gondolni arra az évezredre, amely alatt mindez - magyar volt. Az 1867 -es kiegyezést követő fél évszázad rohamos gazdasági és társadalmi fejlődése elsősorban az ennek az időszaknak a végén elszakított területek városainak épülését - szépülését eredményezte. Az elszakított és a maradék ország területén az épített környezet emlékeit kerestem a természet - emberi szellemet felemelő, nemesítő - szépségei mellett. A jáki templom és a budai vár, kincses Kolozsvár házsongárdi temetőjének tört kövei és porladó keresztjei és Fiume városközpontja, Árva vára (amely "Magas és meredek, felnyúl a fellegig,/Tán még a villám is alatta születik") és a tatárok elpusztította Nagyvárad romjaiban is hatalmas múltat mutató vára, a mohácsi főtéren álló városháza ("És Mohács porából oly nemzet születne,/ Mely soha vak vezért többé nem követne") és a munkácsi vár ("A szabadság hőseinek tanyája/Ime most rabok hona ... ") mind ezt példázzák. Az album mintegy félezer képet tartalmaz, a képek többségében a magyar irodalom jeleseinek a helységre vonatkozó soraival... Fáradozásaim célja, hogy mindezt átnyújthassam, mint egy sokszínű virágcsokrot, megragadva egy-egy "pillanatot" az új évezred küszöbén.
Végiglapozva az albumot, remélem, a tisztelt Olvasó is együtt sóhajt a költővel és - ne vegyék szerénytelenségnek - velem: "Óh, nagy volt hajdan a magyar ... " A könyvborítón Feszty Árpád körképének jelenete: A magyarok bejövetele, ami mind-máig meghatározója jelenünknek s jövőnknek e hazában, és rajta a röpke idézet Berzsenyi Dániel Magyarokhoz című versének első sorából:
"Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?"
A kosár üres
